Máttavárjjat- ja Lákkovuonbađa nisu Marianne Vorren Wilhelmsen (38) lea okta Sámi hottamus treandaálggaheddjiin ja duojáriin. Muhto son ii leat gal álo duddjon – ii ge leat álo diehtán ahte lea sámi sogalaš.
– Mun ledjen 15-jahkásaš go bessen diehtit ahte mii leat sápmelaččat áhči bealde. Mun gávdnen ádjá lovttas sámi gárvvuid, ja de šadden jearrat manne mis leat dat doppe.
– De muitalii áddjá munnje geat mii leat, dadjá Marianne.
Beroštupmi badjánii kurssas
Dat lei Mariannii dego moriheapmi, ja son šattai hui sáhkkii. Son gávnnai maid máttaráhku gávtti, ja oappáin soai ođasteigga ja geavahišgođiiga dan.
– Leimme vuosttažat min bearrašis geat geavahišgohte gávtti. Dan gávtti mun atnen oba máŋga jagi, muitala Marianne.
Áiggi mielde háliidii ođđa gávtti go álo lei čáppášan daid máŋggalágan gávttiid maid oinnii, ja nu searvvai ge gáktegoarrunkursii Álttás badjelaš njealje jagi áigi.
Dan ovdal son ii lean gorron maidege.
– Mus badjánii hirbmat beroštupmi dalle ja liikostin gáktegoarrumii ja duodjái, ja mus lei hui čeahpes ja hárjánan kursaoahpaheaddji gii movttiidahtii mu, lohká son ja lasiha:
– Dakka maŋŋel gorron buohkaide bearrašis gávttiid.
Duostil
Son duođai liikogođii goarrumii, ja dovddai ahte dáinna lágiin beasai váldit ruovttoluotta dan mii lei leamaš su sogas ovdal.
De lei ge dahkkon – duodjemokta riegádii.
Nu maiddái beroštupmi sámegillii. Son ii ballan geahččaladdamis.
Loga maid: Sápmelaš, muhto ii datte sápmelaš
– Mun ledjen gal veahá skealbma duoji ektui álggus. Dat lei várra mu buorre ja heajos bealli ahte ledjen measta beare áŋgir ja oalle roahtá geahččaladden álggos, in ge beroštan nu sakka buot njuolggadusain.
– Muhto mađi eanet gorron, dađi eanet ohppen ja ožžon ipmárdusa duodjái. Dat go in ballan, lei mu geaidnu duodjemáilbmái.
Árbedieđut leat dehálaččat
Son deattuha ahte duoji dáfus lea maid dehálaš čájehit vuollegašvuođa ja diehtit goas don leat rasttildan ráji.
– Dál lean hui váraid alde, ja hágan álo árbedieđuid go duddjogoađán. Nu ahte in dieđe ánssášivččen go dál šat iežan buddestatnama, boagusta son.
Dan rájes go goarui vuosttaš gávtti, ii oba heaitán ge goarrumis.
Son bargá muđui Álttás oahpaheaddjin ja hárjehallanbagadallin, ja lea maid mánnáolmmoš.
Duddjomii gal goitge álo gávdná áiggi.
– Duodji mearkkaša munnje hirbmat ollu ja dat lea mentála rekreakšuvdnan munnje.
Ivnnit dovdomearkan
Marianne lea gorron ládjogahpira kurssas, mii lea eanet oidnogoahtán maŋemus jagiid Sámis.
Son lea maid gorron njálfáhta, dološ sámi nissonluhka mii ii leat anus leamaš guhkes áigái.
Dan maid lea iežas vuogi mielde hábmen.
– Lean álo leamaš duostil ivdneválljemiid dáfus, ja dat lea mu dovdomearka. Seammás háliidan maid diehtit mii lea adnon árbevirolaččat.
– Duostta meaddit!
Ja de deaŧalaš gažaldahkii: makkár treanddat leat dál Sámis? Marianne vástida johtilit:
– Ládjogahpir gal bissu motas! Lean ožžon juo máŋga diŋgojumi olbmuin geat háliidit geavahišgoahtit dan.
Su mielas ferte leat duostil ládjogahpira guoddit ja dasa hárjánit, sihke jurdagii ja hápmái.
– Mun jáhkán maid ahte olbmot jotket geahččaladdat geassegávttiid goarrut, erenoamážit mearrasámi guovlluin.
Sus lea maid ráva nuorra duojáriidda. Son sávvá ahte nuorat čalmmustahttigohtet Sámi eambbo gárvvuid bokte.
– Háhket dieđuid álggu rájes duddjomis! Ja ii leat goasse beare maŋŋit sámegiela oahppat – leage sáhkkii ja duostta meaddit.
